Harmadik Fejezet

K�tszer gondold meg, mikor k�veted Sesshoumarut

       Id�k�zben egy tiszt�sra �rkeztek. Sesshoumaru le�lt, jelezve, hogy itt maradnak �jszak�ra. Mindannyian le�ltek. Jaken Aunt pr�b�lta kik�tni, de ez szok�s szerint, rengeteg idej�be ker�lt. Sosu �s Rin egym�s mell� telepedtek le egy fa t�v�be. Mikor m�r Jaken is le�lhetett, a kisl�nynak megkordult a hasa.

       -Gyere, keress�nk valami ennival�t.- mondta Sosu. K�zen fogta �s elindult vele. Egy k�zeli foly�b�l fogtak halat, tal�ltak egy gy�m�lcsf�t, arr�l is szedtek le p�r gy�m�lcs�t. Rin vitte a gy�m�lcs�ket, Sosu pedig hozott t�zif�t �s a halakat. Mikor vissza�rtek, a boszork�ny gondos g�l�t rakott a t�zif�b�l, egy t�zg�mb seg�ts�g�vel meggy�jtotta, �s gondosan fel� helyezte a halat. Mik�zben a hal s�lt, megpucolta a gy�m�lcs�ket. N�gy lev�lre egyenl�en osztotta �ket, �s mindegyikre egy-egy halat tett. Rin Jakennek �s Aunnak vitte oda. Teh�t a boszork�nyon volt a sor, hogy Sesshoumaruhoz vigye oda az �telt.

       -Tess�k, ez a ti�d.- rakta le mell�.

       -Nem eszem ilyesmit.

       -Az�rt itt hagyom. H�tha meggondolod magad.- otthagyta. Le�lt a falatoz� Rin mell�, �s � is nekil�tott. B�r � csak a gy�m�lcs�t eszegette, a hal�t Mayunak adta. Mire v�gzett, a kisl�ny m�r neki d�lve aludt. A boszork�ny is aludt p�r perc m�lva. M�snap reggel m�sodiknak �bredt. Sess �bren volt, de a tegnapi hely�n �lt. Bizony�ra a t�bbieket v�rta.

        „Nem ette meg… -vette �szre a kutyaszellem mellett az �telt.- Na, mindegy. Nekem v�g�l is mindegy.- gondolkozott egy ideig Sosu, de abba kellett hagynia, mert Rin fel�bredt, �s indultak. Mikor m�r egy ideje mentek, fojtatta.- Hova megy�nk? Annyira �rdekelne. Nem, az�rt annyira nem �rdekel, hogy megk�rdezzem. Hiszen az a kobold… Hogy is h�vj�k? Tal�n Jaken? Igen, �gy h�vj�k. Az el�bb k�rdezte meg, de Sesshoumaru r�sz�r�l a v�lasz csak egy ”semmi k�z�d” volt. Semmi �rtelme. Am�gy, legal�bb nem fogok unatkozni… Nem, ez nem j� ok. Az viszont m�r igen, hogy legal�bb nem leszek egyed�l. Igaz, sz�ks�gem van egy kis mag�nyra, de k�zel 40 �v el�g volt erre. M�g akkor is, ha nem siker�lt egy kellemesebb t�rsas�got tal�lnom.” Befejezte a gondolkod�st, ink�bb a t�jban gy�ny�rk�d�tt. Ez nem is volt meglep�, mert egy hatalmas mez�n mentek kereszt�l, melyet egy hatalmas, s�t�t �s balj�s erd� vett k�r�l.

       Sosu nagyon szerette az ilyen helyeket. Hisz legbel�l maga is egy kiismerhetetlen, s�t�t alak volt. Aki, ugyan gonosz er�kkel b�rt, m�gis j� maradt. � maga m�g nem j�tt r� (Nem fejtette meg hatalma l�nyeg�t), de � lesz majd valamikor az a hatalmas boszork�ny, aki r�j�n, hogy lehet a gonosz energi�kat j�ra, �s a j� energi�kat rosszra haszn�lni. B�r m�r kezdte �rteni, de m�g mindig nagyon messze volt a megold�sig. 

       „Milyen ironikus.- gondolta sokszor- Nemcsak m�sok sz�m�ra, hanem sz�momra is kiismerhetetlen, titokzatos vagyok. M�g m�sok a bels� �nemet nem ismerik, �s is ugyanezt akarom megfejteni. El k�ne v�gre d�ntenem, hogy gonosz vagy j� leszek… De addig is, maradok mindkett�.”

       Meg�lltak a mez� sz�l�n, let�boroztak. Sesshoumaru azt mondta a boszork�nynak, maradjon ott �s vigy�zzon a t�bbiekre.

       „M�rt maradn�k itt? El akarok menni, f�r�dni! H�, m�rt ne mehetn�k el? Viszem Rint is! Nem halok bele, ha egy kisl�nyt is vinnem kell.”- gondolkodott Sosu. 

       -Rin, nem megy�nk el f�rdeni?

       -De!

       A k�zelben tal�ltak egy kis tavat. Sosu gyorsan levetk�z�tt �s fejest ugrott a h�s habokba. N�h�ny pillanat m�lva Rin is csatlakozott hozz�. Sokat j�tszottak, fr�csk�lt�k egym�st. Hamar eltelt egy �ra. Kimentek a partra, fel�lt�ztek �s elindultak valami ennival�t keresni. Fogtak k�t halat, megs�t�tt�k. �gy mire a t�borba �rtek, Rin nagyon f�radt lett. Le�lt Aun mell� �s m�r aludt is. Sosunak, mik�zben a kisl�nyt figyelte, egy apr� mosoly jelent meg az arc�n. T�zet gy�jtott. Jaken Aun mellett a botj�ra t�maszkodva aludt. A boszork�ny nem volt f�radt. Le�lt a t�z el�. �tkarolta a t�rd�t. �lt �gy p�r percig, majd mivel kicsit f�zni kezdett, k�zelebb h�z�dott a t�zh�z. Nem akart aludni. Meg szerette volna v�rni, m�g a Nagy�r vissza�r.

       A Nap m�r lenyugv�ban volt a l�ny h�ta m�g�tt, mikor egy �rny�k jelent meg m�g�tte. Sesshoumaru j�tt vissza. Sz� n�lk�l le�lt a Rin�kkel szemben l�v� f�hoz. Sosu v�rt egy kicsit, majd a szellem mell� �lt.

       -K�rdezhetek valamit? – v�laszt nem kapott, ez�rt folytatta.- Megtudhatom, hol volt�l vagy nem?- nagyon cs�ndesen k�rdezte, nehogy a f�rfi azt higgye, hogy sz�mon k�ri. � csak besz�lgetni szeretett volna egy kicsit.

       -Nem.- hangzott a t�m�r v�lasz. A l�ny nem s�rt�d�tt meg, hiszen hasonl� v�laszra sz�m�tott.- Honnan ismered Rint?

       -Egyszer seg�tettem neki.- a szellem mellette hallgatott, jelezve, hogy kimer�t�bb v�laszt v�r.- A falujukba ment k�t k�s�rtet. Ki�ztem �ket onnan. P�r napig m�g a falu k�zel�ben maradtam. Akkor tal�lkoztam vele. �s te?

       -A falujukat lerombolt�k a farkasok. Rint pedig az erd�ben �rt�k utol. R�tal�ltam, �s visszahoztam az �l�k k�z�.

       -�rtem.- mondta a boszork�ny. Felugrott a fa egyik �g�ra- �gye nem zavar, ha itt alszom?

       -Nem.- morogta. Nem �rtette, m�rt k�rdez ilyeneket.

       M�snap reggel a l�ny �bredt el�sz�r. Ny�jt�zott egyet, fel�lt az �gon, megd�rzs�lte a szem�t, majd kinyitotta. A Nap pont akkor kelt fel. K�r�ln�zett a t�rsas�gon.

      „M�g mindenki alszik. M�g Sesshoumaru is. B�r, nem t�nne fel. Az arca m�g �gy is kifejez�stelen. Hogy b�rja? Vajon t�rt�nt vele valami? Vagy sz�let�se �ta viselkedik �gy? Na, mindegy. Nem az �n dolgom. J� lenne, ha valami d�mon vet�dne a k�zelbe. Gyilkolni szeretn�k. De ha van is egy a k�zelbe, azt Sesshoumaru meg�li. Nekem egyet sem hagy. Am�gy is, nekem itt kellene maradnom Rin�kkel. Sz�rny� dolog a felel�ss�g.”

       Egy kis id�re abbahagyta, mert Sess fel�bredt �s elindult valahov�. Azt�n �jra fojtatta.

       „Hov� megy? Nem, nem szabad ut�na mennem. Mit gondolna r�lam? Nem. Nem megyek �s k�sz. Ennyire nem lehetek k�v�ncsi. Miket is besz�lek! Nagyon k�v�ncsi vagyok! Ut�na megyek! De v�rjunk csak! Ki fog addig Rinre vigy�zni? Tal�n az a kobold a botj�val. N�zz�k csak meg jobban!- egy kicsit el�r�bb hajolt �lt�ben a Fejek Botja fel�- Sz�val az egyik fej t�zet tud ok�dni. Ezzel biztos meg tudja �t v�deni! Na, akkor indul�s!- puh�n �rkezett a f�ldre. M�g halv�nyan �rezte a kutyaszellem szag�t. P�r centire a f�ld felett lebegett, nehogy valami zajt csapjon.- V�rjunk! Meg fogja �rezni a szagomat! El k�ne t�ntetni! 

       Leereszkedett, becsukta a szem�t, �s mindk�t kez�t maga el� rakta, mintha tartana benn�k valamit. Hirtelen egy t�rkiz sz�n� g�mb jelent meg a kezeiben. N�h�ny m�sodperc m�lva m�r egy ugyanilyen sz�n� aura vette k�r�l. K�r�lbel�l 2 percig �llt �gy, majd a g�mb szertefoszlott, �s az aura is elt�nt. Sosu szag�val egy�tt. 

        „M�ris jobb. Indulnom kell, m�r csak halv�nyan �rzem annak az �l�sk�d�tany�nak a szag�t. De nem kell �gy sietnem. �gy mondhatom azt, hogy csak s�t�lni j�ttem.- lassan �jra lebegni kezdett. Nemsok�ra m�r csak �t f�val volt h�tr�bb, mint Sesshoumaru.

        Aki, eredetileg egy szellemmel akart v�gezni, de valahogy meg�rezte, hogy figyelik. Azt nem tudta, hogy ki, csak azt �rezte, hogy m�r r�g�ta figyelik. Lopva h�tran�zett a v�lla felett. A l�ny ugyan j�kor ugrott a mellette �ll� fa m�g�, de mivel a sz�l oldalr�l f�jt a k�penye sz�l�t kif�jta a fa m�g�l. A f�rfi tett egy l�p�st, majd hirtelen a leveg�be ugrott, �s az energiaostor�val v�zszintesen kett�szelte azt a f�t, mely eltakarta a boszork�nyt. Aki reflexszer�en h�tra ugrott. Tudta, hogy m�r felesleges az a var�zslat, mely elt�nteti a szag�t, ez�rt megsz�ntette.

       -Mit keresel itt?- k�rdezte fenyeget�en Sess. 

       -Semmit.- a l�ny hangja nyugodt volt.

       -Hogy mert�l k�vetni?- meg sem v�rta a v�laszt, m�ris el�vette a kardj�t �s azzal t�madt a boszork�nynak. � nem v�dekezett, csak elugr�lt a t�mad�sok el�l. Nem sok�ig folytatt�k ezt a macska-eg�r, pontosabban macska-kutya harcot. A l�ny �ppen egy balr�l j�v� karomcsap�s el�l igyekezett megmenek�lni, mikor Sess hirtelen kezet v�ltott, �s a jobb kez�t azonnal a boszork�ny nyak�ra tette. K�nnyed�n felemelte a nyak�n�l fogva. Majd a f�k f�l� emelkedett, hogy a leveg�ben fojtogathassa tov�bb.

       -En… gedj… el…- Sosunak nehez�re esett a besz�d, de az�rt pr�b�lkozott. 

       -�s ha nem?- k�rdezte g�nyosan Sesshoumaru- Hogy mert�l k�vetni?

       -Bo… cs�… nat… Nem… tudom… m�rt… tettem…

       -Te semmit sem tudsz?- k�rdezte most megvet�en.

       -E… ressz… el… k… k… k�r… lek…

       A f�rfi nem v�laszolt, csak m�g er�sebben szor�totta a nyak�t. Sosu nem b�rta tov�bb. M�r eddig is pr�b�lta leszedni mag�r�l a f�rfi kez�t, de most meggondolta mag�t �s �les k�rmeit a szellem alkarj�ba v�jta.(Kicsivel a csukl�ja f�l�) Meglepet�s�re az arca m�g �gy is rezzen�stelen maradt. Nem mutatta, de Sesshoumarunak ez nagyon f�jt, hogy azok a fekete m�rgez� karmok a csontj�ban is komoly s�r�l�seket okoznak. Mind a ketten t�rt�k m�g egy picit, majd Sess elengedte a l�nyt, aki a zuhan�s k�zben n�h�ny pillanatra elvesztette az eszm�let�t, de h�la a sok�vi gyakorl�snak �s a j� neveltet�snek k�sz�nhet�en talpra �rkezett. De azonnal le�lt. K�t l�b�t a bal oldala mell� hajl�totta, jobb kez�n t�maszkodott �s a fej�t lehajtotta. �gy a csukly�ja az eg�sz arc�t takarta. Szinte hangtalanul lihegett. M�r r�g nem volt r�sze hasonl� �lm�nyben. Ez r��bresztette, hogy r�f�rne egy kis gyakorl�s.

       Sesshoumaru hangtalanul �rt f�ldet mellette.